2013. június 28., péntek

Vampire Bodyguard 2.fejezet

A sírban pihenő vámpírok mind csak egy nevet suttogtak: Park Shi Hoo. Folyamatosan ezt hallotta, miután kilépett a kriptából és magára hagyta Valek-et. Utálta, hogy csak a vérét szívja és sosem elégíti ki a többi vágyát, bár sokszor megengedte neki, hogy igyon a véréből és be kell vallania, hogy túlzott, mikor arra gondolt, hogy sosem. Valójában megesett egy-két alkalommal és akkor is ki kellett követelnie vagy erőszakolnia tőle.

A hangok egyre idegesítőbbek lettek, de nem foglalkozott velük, hisz területvédő ösztöne rég működésbe lépett volna, ha veszély fenyegetne bárkit. Előhúzott a zsebéből egy zsebkendőt és letörölgette a vért a nyakáról, miközben bement a házba a konyhán át. Kicsit furcsa volt, hogy egy hatalmas kastélyszerű ház állt Los Angeles-ben, alig 20 perc sétára a várostól. 

Ahogy belépett, ügyet sem vetett az éppen konyhában álldogáló új "családtagra", csak a hűtőhöz ment és kivett egy üdítőt. Szinte azonnal megjelent egyik menyasszonya, Lucy. A lány nem volt gátlásos és hála neki a családból bárki előtt mertek olyan dolgokról, amikről mások előtt nem igazán, de ők már csak ilyen furcsa család voltak.

Lucy közben letelepedett a pult másik oldalára és őt nézte, ahogy belekortyol az üdítőbe. - Aggódom érted. - szólalt meg váratlanul. 

- Hmmmm? - kérdezte, mikor lenyelte az utolsó kortyot. - Mire gondolsz?

- Úgy iszod azt az üdítőt, mintha ha egy pasit csókolnál.

- Tessék? - nézett a lányra értetlenül, de szinte utána tudta, hogy mire utalt.

Lucy a lényegre tért, mert utált kertelni és mivel szerinte senki sem volt, aki miatt rébuszokban kellett volna beszélni, így kimondta, amit gondolt. - Mikor voltál pasival utoljára?

Alaposan elgondolkodott, miközben félrehúzta a száját. - Hmmm... Valek mikor kapott el? - Tovább gondolkodott és rájött, hogy annyi ideje. - Na pont akkor.

- Ez nem egészséges! 

- Az sem, hogy szinte minden éjjel mással vagy. - nyújtotta ki a nyelvét a lányra.

- Én csak azt mondom, hogyha lenne valaki az ágyadban.... - Lucy hangja elhalt.

- .... akkor nem a fejemben lenne, köszi. - nagyot sóhajtott. - Amúgy sem létezik az a pasi, akire vágyom.

- Úgy érted az, aki megtud szelíditeni és olyan jó az ágyban, hogy közben a nevét sikítod? Menj ki az utcára...

Jan ismét a hűtő felé fordult és kivett néhány szelet sütit belőle, amit a pultra helyezett, átnyújtott Lucy-nak egy villát és majszolni kezdték. - Hmmm... ez sokkal jobb, mint a szex!

- Csak azért mondod, mert lassan 1 éve nem csináltad! Apropó pasik... Lucian új jelentkezőt szemelt ki a testőr pozícióra. Azt hallottam már itt is van.

Megforgatta a szemeit és elhúzta a száját. - Remek! 

Szó nélkül felpattant az asztaltól és feltrappolt az emeletre. Kimondottan utálta, ha a férfi olyanokat tett, amihez semmi kedve nem volt, ráadásul meg sem kérdezte. Kopogás nélkül rontott be a szobájába és meg sem várta, míg megszólal, máris nekiesett. - Ezt hogy képzeled?

- Mégis micsodát?

- Testőrt választasz nekem megint... ráadásul meg sem kérdezel!

- Szóval ez a baj. - világított rá a lényegre a férfi. - Mivel a többiek alkalmatlanok voltak, megkértem egy régi barátot, hogy segítsen. A neve Park Shi Hoo. 

- Park Shi Hoo? - húzta össze a szemöldökét.

- Ő megtud szelídíteni.

- Miből gondolod? - kezdett kíváncsi lenni az említett személyre.

- Onnan, hogy 3000 éves vámpír.

Nem mondott többet, csak szó nélkül kiment a szobájából és visszatért menyasszonyához. Nagyot sóhajtott, majd igyekezett beletörődni a helyzetbe. Elgondolkodott, hogy ezt akár kalandként is felfoghatná, hisz vámpírral eddig még nem akadt dolga, aki testőrként lett volna mellette és még nem feküdt le senkivel sem, már ha Valek-et nem számolja, de ő családtag.

Lucy tanácstalanul nézett rá. - Nézd a jó oldalát... mindentől meg kell védenie, még saját magadtól is.

- Utálom, ha ilyeneket csinál. - húzta el ismét a száját.

- Ébresztő! Zöld utat kaptál, hogy a nevét nyöghesd, ráadásul még vámpír is.

Tudta, hogy igaza van. Elnevetgéltek még pár percig, majd Lucian megjelent egy férfivel. Az arca valahonnan ismerős volt. 

- Lányok, ő itt Park Shi Hoo, egy nagyon kedves barátom. Ő vigyáz majd Jan-re.

Az arca alapján beugrott. Mintha vigyázott volna rá gyerekkorában. A férfi nagyon is vonzó volt és egyből tudta, hogy méltó ellenfél lesz számára minden egyes próbatétel során. A zsigereiben érezte, hogy megtalálta azt a férfit, akiről mindig is álmodott. Este kipróbálja mit tud és ha elkapja, megadja magát neki. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése