Vampire Bodyguard 4.fejezet

Bent a hangulat egészen forró volt, mikor beléptek a klubba. Rögtön velük szemben volt a táncparkett, bal oldalukon egy lépcső, ami az emeletre vezetett és jobb oldalon pedig a bárpult. A pultos már azelőtt üdvözölte őket, hogy közelebb mentek volna. Anélkül kezdte el készíteni az italukat, hogy kérdezte volna.

Nem akart csalódást okozni, így mindenkinek elkészítette azt, amit általában inni szokott, sőt egy üveg tequilát is kitett nekik néhány pohárral. Shihoo-t egy pohár Sprite várta sok jéggel, pont úgy, ahogy szereti. Ilyenkor előnyösnek tartotta, hogy alig vannak páran, akik nem ismerik és a többség nagyon is tisztában van vele, hogy kicsoda.

A srác az ő egyik barátja volt, akinek elintézte, hogy a családnál dolgozhasson és jó pénzt kereshessen, emellett nagyon jó viszonyt ápolt velük. Legalább rajta keresztül tudta, hogy mi folyik a családban és rendszeresen beszélt Lucian-nel is.

Mellette a lányok nagyon jól elvoltak, ő pedig nyugodtan beszélhetett a sráccal. 

- Mi újság, Shihoo?

- Csak a szokásos. - válaszolta.

- Munka vagy szórakozás? - tette a srác elé az újabb adag Sprite-ot.

- Kicsit mindkettő. - nézett a lányokra, majd mikor visszafordult, belekortyolt az italába.

Taguchi a lányokra nézett, majd vissza rá. Szinte azonnal leesett neki a szitu, hogy egyiküket védi, sőt, jobban érdeklődik iránta, mint az előző védenceinél tette. Próbálta kifürkészni melyikük lehet a szerencsés, de nem tudott rájönni. - Melyikük tetszik?

A kérdés váratlanul érte Shihoo-t. Először nem értette mire gondolhat, majd mikor végre megértette, elmosolyodott. - Nem is tudom. - Ez nem igaz! Nagyon is jól tudta. Jan érdekelte mindennél jobban és bármit megtett volna, ha folytathatnák ott, ahol a zuhanyzóban abbahagyták.

- Tudod, aki igazán az eseted, az Jan. - folytatta Taguchi.

- Miből gondolod?

Barátja közelebb húzódott hozzá. - Onnan, hogy vad, szenvedélyes és odaadó. Pont a te eseted.

Elmosolyodott. Barátja még mindig emlékszik arra, amit jó pár éve elmondott neki? Jobban belegondolva igaza volt. Lucian is mondta neki, hogy milyen a lány és nem akarta elhinni. Lehetséges, hogy Jan lenne a nagy Ő és eddig feleslegesen keresgélt útjai során?

Mire maga mellé nézett, a lányok nem voltak ott, csak az italuk. Ijedten kapkodta a fejét körbe, majd a táncparketten találta meg őket, ahogy néhány családtaggal táncoltak a zene ütemére. Annyira elmerült abban, hogy Jan mennyire hozzásimult egyikükhöz, hogy észre sem vette, hogy barátja szólítgatja.

Nem törődött vele, hogy éppen mit mond, inkább lehúzta az üdítőjét és elindult a lányok felé. Szerencséjére ismerte a lépéseket és könnyedén át tudta venni a vezetést tánc közben. Nagyon meglepődött, amikor Jan ugyanúgy ellazult a karjaiban, mint ahogy korábban az előző partneréében. Ha jól emlékszik Jason-nek hívták.

Az ártatlannak induló táncból hamar fülledt hangulatú ringatózás lett és hamarosan olyan közel voltak, hogy ajkaik súrolták egymást. Egyetlen pillanatig sem haboztak tovább és összeérintették a szájukat. Az apró puszikból rövidesen lágy csókok születtek, majd egy nyelv kért bebocsátást a szájába.

Rövid ostrom után megadta neki a lehetőséget és a lány ki is használta azt. Nyelveik az idő múlásával egyre hevesebb csatát vívtak egymással és egyiküknek sem volt kedve abbahagyni, de muszáj volt. Túl sokan voltak körülöttük és az ismerősök mind őket nézték.

- Menjünk ki. - suttogott bele a szájába a lány.

Bólintott, majd összefűzte ujjaikat és együtt elindultak a hátsó kijárat felé. Ahogy kiléptek és az ajtó bezáródott mögöttük, a lány azonnal rárontott és vadul megcsókolta. Nem várt sokat, két gyengéd, de cseppet sem hezitáló kéz kúszott le a nadrágjához és bontotta ki az övével együtt. 

- Ha ezt tovább folytatjuk elveszítem az eszem. - suttogta a lány szájába.

A lány nem válaszolt semmit, csak egyik kezét a boxerébe csúsztatta és ráfonta ujjait keménységére és végigsimított rajta párszor. - Ahhhh... - nyögött bele a szájába. - Még megállhatunk.

- Akarom. - suttogta vággyal teli hangon a lány.

Shihoo-nak sem kellett több, a falhoz vitte Jan-t, szorosan magához ölelte, és ajkaira tapadt. Ujjaival megkereste a ruhája alját. Egyik keze felkúszott a melleihez, behatolt a melltartó alá és simogatni kezdte az egyiket. Válaszul a lány belesóhajtott a csókba.

Végigsimított a hasán, majd becsúsztatta a bugyijába őket és a a hüvelykujjával körözni kezdett a csiklóján. Halk nyögés jött ki a lány száján, amit egy hangosabb követett, mikor két ujjával belé hatolt és mozgatni kezdte őket egyszerre. 

Időközben Jan lejjebb csúsztatta a nadrágját róla, így azonnal felnyögött, mikor a feszítő érzés megszűnt. Válaszul lehúzta a bugyiját és zsebre vágta, gondolván, hogy ha végeztek, visszaadja neki. Rögtön ezután az ölébe kapta és lefeküdtek az ott lévő kanapéra, ami nyilván a családnak volt odahelyezve, ha netán magányra vágynának, sőt volt egy tető is, ami megvédte őket akár az esőtől is.

Nem várt tovább. Azonnal belé hatolt és hangosan felnyögött, miközben a lány is ezt tette, mikor hátravetette a fejét. Megállt, hogy kiélvezhessék az első lökést, de nemsokkal utána mozogni kezdett. Az egyik lökésnél Jan feljebb kúszott, de ő visszahúzta és erővel, vadul hatolt belé. 

A kéjes sikolyok, amik elhagyták az alatta lévő száját, elegendő válaszok voltak arra, hogy így folytassák tovább és ez akkor is kiderült, mikor visszább vet a lökések erejéből.